Rólunk, pontosabban rólam a kenyérzsákok készítőjéről...
Már a dédapám is szabó volt. Az egyetemi felvételimen a professzor azt kérdezte a nevemre asszociálva, hogy nem vagyok-e leszármazottja annak a szabó famíliának, akinek a termékeit annyira várták a vidéki vásárokban. Nos az voltam, s nagyon büszke voltam már a kérdésre is. Édesapám szintén a szakma mestere volt, aki csodálatos nadrágokat tudott varrni. Otthon a szüleimtől tanultam el a varrás mesterségét, bár nem ez lett a szakmám. De végül is a rongyok világa magával ragadott és amikor később lehetőségem adódott elkezdtem női ruhákat gyártani. Lett egy kis varrodám és nagyon élveztem, hogy olyan termékeket gyárthatok, amit a tiniktől kezdve a középkorúakig sokan szerettek. Gyönyörű olasz és francia anyagokból egyszerű s mégis elegáns darabokat készítettünk remek kis csapatommal. Elég volt meglátni és megtapintani az anyagot ahhoz, hogy tudjam milyen darabot készítsek belőle. Rengeteget dolgoztunk, de hatalmas élmény volt látni az utcán szembejövő nőkön a saját készítésű ruhadarabokat vagy az üzletek polcain kitett árut. Aztán megszülettek a gyerekeim. Az első gyermekem nevelése mellett még vezettem a cégemet, de miután megtudtam, hogy másodjára ikreket várok úgy döntöttem, hogy feladom a munkám és inkább az anyaságot választom, mivel nekik nagyobb szükségük volt egy csak rájuk figyelő édesanyára. Eladtam a cégem. Teltek az évek, mára már nagyok a gyermekeim. Egyre jobban hiányzott a kreatív munka és újra a varrógéphez ültem... Most kenyeres zsákokat és asztalneműket készítek, remélem örömet szerezhetek vele másoknak!
